Fontos volt, hogy szeretnénk a mai trendek szerinti modern házban élni, de nem műanyagokkal becsomagolva, amit aztán egyre több és komolyabb gépészeti rendszerekkel szükséges “életben tartani”.
Oké, de akkor mik jöhetnek szóba?
Amikre elsőként gondoltunk: 50 cm vastag Porotherm vagy Ytong falazat, hőszigetelések nélkül; tömör / bontott tégla farost hőszigeteléssel; üreges kerámia nádpallós hőszigeteléssel és kerámia vagy vályog válaszfal + 35 cm vastag szalmabála hőszigetelés. Ez utóbbit szinte rögtön el is vetettük, hogy ilyen extremitásba azért nem gondolnánk elmenni, meg hát mégiscsak “modern” házat szeretnénk, vagy mi… gondoltuk akkor.
Táblázatba gyűjtöttem a lehetséges anyagokat a lényeges tulajdonságaikkal, az objektívebb összehasonlítás érdekében. Ezek alapján a vályog, mint falazati anyag egyre szimpatikusabbá vált, leginkább nagy súlyából adódó hőtároló kapacitása, páraszabályzó képessége miatt. Ezt követte még több utánajárás, konzultáció, épületbejárás, utóbbinál kézbe is tudtunk venni vályogtéglát – azt hiszem, ezzel lettünk igazán meggyőzve. Eddig jó.
És mivel hőszigeteljünk?
Hőszigetelés szempontjából a vályog nem jó, így mindenképpen valami vastagabb szigetelés kell, főként ha jobbak is szeretnénk lenni, mint az épp aktuális minimális előírás – mégiscsak hosszú távra tervezünk. A vályognál fontos, hogy ne fojtsuk le semmilyen nem lélegző anyaggal, így szóba került a kőzetgyapot helyett inkább természetes anyagként fagyapot, nádpalló, kender és a szalmabála.
Ezekre is készült táblázat, számítások, melyikből milyen vastagságra lenne szükségünk, nem utolsó sorban kiegészítve a költségekkel, itt ugyanis már igen jelentős eltérések vannak! Némelyik anyag akár kedvezőbb is árban, mint egy hagyományos EPS, de általában jóóóval drágábbak a kőzetgyapotnál is. Ezeket összevetve és átbeszélve jutottunk el a végső döntésig, hogy mégis az elején elvetett szalma hőszigeteléses vályogfalazatú ház felelne meg számunkra a legjobban.
És hogy ezt hogyan fogadta a közeli család? Az legyen egy következő mese. 🙂
