De induljunk az elejéről
Napjaink egyre fokozottabb környezeti változásai és az erre adandó reakciók, változtatások lehetősége már régebb óta foglalkoztat. Ezt erősítette föl az utóbbi évek Covid-helyzete, ami kiemelt témává tette az egészség, egészséges környezet fontosságát is. Ezek hatására a családi házunk tervezését a témához kapcsolódó építészeti könyvek tanulmányozásával kezdtem, köztük Ertsey Attila – Medgyasszay Péter Fenntartható építészet című könyvével (nem fizetett hirdetés).
Ez azóta is az asztalomon ragadt, sokat olvasom újra a tervezés során is. Rengeteg hasznos tudás van benne, pl. gondolatok egészen a ház telepítésétől, a telek kerthasználatától kezdve a tervezés egyéb területeihez is; különböző építőanyagok, technológiák, gépészeti rendszerek ismertetése; megvalósult projekt-bemutatások, elemzések. Az elején olvasható a témához kapcsolódó különböző elvek és fogalmak leírása, így pl. fenntartható építészet, ökoépítészet, bioépítészet, bioklimatikus építészet. A megálmodott házunk ezek közül lényegében mindegyiknek megfeleltethető, a fő motivációnkat viszont leginkább a bioépítészet írja le.
A könyvből idézve:
“Bioépítészet: Anyagai az emberi egészségre nem károsak, túlnyomó részt természetes építőanyagokból épít, vegyszerektől mentes oldószereket és felületkezelő anyagokat használ (pl. víz, alkohol). A ház nem gyűjt be káros környezeti hatásokat (pl. lehetőleg kevés acélt, vasbetont használ, ill. vasbeton szerkezetek esetén leföldeli azok vasalatát). Agyagvakolattal, ill. vályogfallal mérsékli a környezet elektromágneses hatásait (nagyfeszültségű kabelek, hullámok), nem telepít az épületre mikrohullámú antennát.”
Egyszerűsítve a célunk, hogy a házunk ne legyen káros se ránk, se a környezetünkre nézve.
Innen tehát a bio-ház elnevezés. Hogy hogyan jutottunk oda, hogy szalma+vályog házban szeretnénk élni, arról a következő bejegyzésben olvashattok.