Ebben a cikkben a szakzsargon helyett inkább az egyszerű és közérthető szemléltetést helyeztem előtérbe. Így ugyan nem lett túl szakmai az írás, viszont jobban meg lehet érteni a tervezési gondolatmenetünket. Lássuk hát, hogyan alakult ki az alapozás a Szalmaházunk alá.
Az átlagosnak mondható családi ház alá kétféle alapozás szokott készülni: lemezalap vagy sávalap. Ha nagyon mélyen van a teherhordó talajréteg, vagy lejtős, vizes a terep, egyéb megoldásokhoz kell folyamodni.
Kivitelezési szempontok szerint a vasbeton lemezalap a legkönnyebben elkészíthető megoldás, hiszen csak el kell „kicsit” kotorni a földet, fel kell tölteni némi kaviccsal, majd jöhet a betonozás (igen leegyszerűsítve a folyamatot). Az épületkontúr körül elegendő a kitűzést is elvégezni, nem kell „bonyolult” alaptestek helyeit méregetni. Így ha van rá mód, szívesen beszélik rá a megrendelőt a kivitelezők erre a fajta szerkezetre.
Nem volt ez másképp nálunk sem: Némi tereprendezés után elég közel került a teherhordó réteg, hogy lemezalapot lehessen az épület alá építeni. Energetikai okokból mégis a sávalapozás mellett maradtunk.
Nehezen bírom a meleget.
A tervezés folyamán az volt az energetikai koncepciónk, hogy amennyire lehet, felhasználjuk a talaj hőjét Szalmaházunk belső klímájának alakításához. Így a talajon fekvő padlónkból elhagytuk a vastag hőszigetelést és azt az alaptestek mellé helyeztük át. Így a talaj felől áramló hűtő hatást sokkal jobban ki tudjuk majd használni a kánikulában.
Leginkább a nyári túlmelegedéstől tartok. Egyre gyakrabban elviselhetetlen a nyári forróság, nehezen viselem… A légkondit sem kedveljük túlságosan, mert „száraz és szeles” lesz a házban az időjárás, amiben meg nem annyira jó pihenni. Emellett az is fontos volt, hogy ne a gépészettől függjünk. Ezért döntöttünk úgy, hogy ne vastagon hőszigeteljünk a padló felől, hagyjuk, hogy hűvösebb is tudjon maradni.
Viszont a téli hideg ellen mégis kell valahogy védekezni: Így az alaptestek teljes magasságában 20 cm vastag hőszigetelés fog bekerülni. Ezáltal kívülről védve leszünk a hideg ellen.
Mit értünk el ezzel?
A talaj egész évben hűti a padlónkat.
Ez nyáron egészen hasznos, mivel minimálisan kell majd hűtenünk a házat (ha egyáltalán kell majd). Terveink szerint 26 foknál nem igen lesz bent melegebb nyáron sem, ami számunkra még elfogadható.
Télen is hűteni fog. Emiatt minimálisan magasabb fűtési költséggel kell majd számolnunk, mintha teljesen hőszigeteltünk volna a padló felől. Viszont a falszerkezeteink hőtároló képessége olyan jó lesz, hogy így sem kell túl magas rezsit fizetnünk a téli fűtés után.
Mi lett volna, ha lemezalap készül?
Egy „védelmi vonallal” kevesebb lett volna a házunk alatt. Míg a sávalapot egy „pajzsként” használjuk a külső hő ellen (legyen ez hideg vagy meleg), ez teljesen kimaradt volna. Az összes hőszigetelést kénytelenek lettünk volna a lemezalap alá tenni, hogy energetikailag meg tudjunk felelni a ma érvényes követelményeknek. Ez pedig a talaj felől érkező hűtő hatástól is elszigetelt volna minket. Így ugyan télen kevesebbet kellene fűtenünk, nyáron viszont többet hűtenünk, hiszen a hőszigetelés bent tartotta volna a meleget is.
