A képen a beépítésre váró födémgerendák és a rétegragasztott mestergerenda látható. Jelentős a méretbeli különbség 🙂
Alapvetően el szerettük volna kerülni a rétegragasztott tartó alkalmazását, mivel a szerkezeti munkára szánt gerendákhoz képest jelentősen drágább. Ám a nekünk szükséges méretben nem igazán találni mostanában megfelelő minőségű anyagot, ahol mégis találtunk volna, onnan pedig a szállítási költség lett volna horribilis.
Két megoldási lehetőség maradt:
- A fesztávolság csökkentésével csökkenhet a mestergerenda keresztmetszete
- Rétegragasztott tartót kell beépíteni
A keresztmeteszet csökkentéséhez sokkal sűrűbb alátámasztást kellene elhelyezni a mestergerenda alatti falban (nagyjából két méterenként egy-egy támasztó oszlopot). A gerenda alatt lévő falban viszont rengeteg ajtó fog bekerülni: Az épület északi, leendő garázs felöli oldalán lesznek a „kiszolgáló” helyiségek, azaz a lépcsőház, előszoba, kamra, fürdő, wc. Mivel sehogy sem lehetett a rengeteg nyílás miatt elhelyezni a tartószerkezet tervező által méretezett támaszokat, így nem maradt más választás: rétegragasztott gerendát kellett beépítenünk.
Az alábbi kisvideóban láthatjátok ennek a tartónak a daruzását:
Természetesen ez egy remek építőanyag, hiszen ez a gerenda nem fog vetemedni és lehajlani sem, ami később az alá kerülő falban gondot okozott volna.
Ezt jól példázta az is, hogy a tető ácsszerkezetébe került szarufák közül néhány darab pár nap leforgása alatt megtekeredett, a födémet záró gerenda pedig meghasasodott. Ez egy belső falnál nem lett volna túl szerencsés – látványban sem 🙂
Mindezek után örülünk, hogy végül a rétegragasztott tartó került be a Szalmaházunkba.
Végezetül készítettünk egy videót, melyben meg tudjátok nézni hogyan került helyére a rétegragasztott mestergerendánk és a födémgerendák.
Jó szórakozást!
2 válasz
Sziasztok!
Nagyon tetszik a blog, köszi szépen, hogy ennyi energiát fektettek a dokumentálásba és a tudásanyag átadásába.
Nagyon hasznos infókat olvastunk eddig a posztokban 🙂
Pár kérdés felmerült bennünk, miközben olvastuk őket. Ha esetleg van időtök/türelmetek megválaszolni őket, nagyon szívesen vesszük, mert igencsak foglalkoztatnak minket az ehhez hasonló építkezések, mi is hasonlóban gondolkozunk.
1. A rétegragasztott mestergerendátok mekkora távolságot képes áthidalni? Látjuk a modellen, hogy 2 helyen is alá lett támasztva. Miért választottátok az egy hosszú gerendát több rövid helyett, az alátámasztásoknál megtoldva?
2. Ha nem kellemetlen megválaszolni, mennyibe került a faanyag, illetve mikor/honnan vásároltátok?
Kedves Liza és Soma!
Köszönjük szépen az érdeklődést, örülünk, ha találtok hasznos tartalmakat! 🙂
Van, ami a kérdéseitekből inkább a statikus területe, de igyekszem mindegyiket megválaszolni.
1. A rétegragasztott tartónak az a nagy előnye, hogy sokkal kevésbé fog mozogni (vetemedni), fixebb, mint egy hagyományos faanyag, így a lehajlása is kisebb. Nem rétegragasztott esetén nagyon sűrűn alá kellett volna támasztani, ami nem lett volna előnyös a belső térben. Ha a keresztmetszet, méret adott, akkor viszont árban nincs különbség, hogy több darabból jön-e, ellenben több helyszíni munka lett volna vele.
2. A faanyagot az ácsaink válogatták, szerezték be nekünk, így csak körülbelül tudjuk mondani: nekünk kompletten 8-9 millió Ft-ra jöhetett ki a vége (és persze akörül kellett venni, mikor épp a legmagasabbra ment minden ára. :/ ).
Még annyit tennék hozzá, hogy azóta sokat tanultunk, sok tapasztalatot gyűjtöttünk, és másnak már kicsit másképp tervezném a szerkezetet, kicsit takarékosabban.
üdv., Szilvi